2011. január 7., péntek
2010. szeptember 29., szerda
2010. május 7., péntek
Miért fájnak az ízületeink?

A mozgás öröme. Fájdalmak nélkül
Forrás: sxc.hu
Bár a Csont és Ízület Évtizedének utolsó esztendejében járunk, a mozgásszervi megbetegedések száma nem csökkent. Hiába vagyunk tisztában a különféle megelőzési lehetőségekkel, ha az életmódunk nem változik, nem számíthatunk kedvezőbb statisztikára.
Felsorolni sem lenne egyszerű, mi minden fájhat, sajoghat, okozhat kellemetlenséget, esetleg maradandó, az életminőséget is rontó károsodást a csontok, izmok, ízületek, szalagok, porcok kapcsán. A mozgás korlátozottsága az egyik legkevésbé elviselhető állapot, pedig sajnos szinte elkerülhetetlen, hogy éveink számának szaporodásával ne szembesüljünk valamilyen mozgásszervi betegséggel. Ahogy Boros Szilvia sportorvos mondja, éppen az életkor a legjelentősebb kockázati tényezője az ízületek elfajulásával járó megbetegedésnek, az artrózisnak. „Ez a degeneratív ízületi kór a hatvan éves kor után 70-80 százalékban érinti az embereket, de a porckopás – ami az artrózis lényege – már negyven éves kor környékén lassan, de fokozatosan megkezdődik. A porc, ez a kemény, mégis rugalmas kötőszövet – többek között kollagénből és elasztinból épül fel – a testünk több pontján is megtalálható: a csontokban, az ízületekben, a hörgőkben, a fülben, az orrban, a gégében” – magyarázza a szakember. Az, hogy a porcok kopnak, természetes folyamat: ez alól senki sem mentesül, de késleltetni, a kedvezőbb állapotot fenntartani mindenkinek érdekében áll.
Ahogy Boros mondja, az artrózis főleg a kéz, a láb, a gerinc, a térd és a csípő ízületeit érinti. A fájdalom eleinte enyhébben jelentkezik és nem is állandó, ám az állapot romlásával egyre intenzívebbé válik, és szinte mindig kínozza a beteget. „Ha a gyakoribb ízületi sérüléseket nézzük, akkor az azokban található szalagok megnyúlása tekinthető a legáltalánosabbnak. Hogy egy teljesen hétköznapi esetet említsünk: ez történik, amikor a bokánk kibicsaklik. Szakadás az esetek többségében nem történik, a szalagok viszont megnyúlnak – minél többször történik ilyen baleset, annál jobban –, eredeti állapotukba teljesen már nem állíthatók vissza: ám az fontos, hogy sokat pihentessük a lábunkat, mert a gyógyulás hosszú folyamat. Lényeges, hogy a regeneráció után erősítsük a bokatartó és a boka körüli izomzatot, hogy minél jobban tehermentesítsük az ízületet. A keresztszalag-szakadás viszont a térdízület jellemző károsodása: akkor fordul elő gyakran, ha egy ugrás után rosszul érkezünk a földre. A labdajátékok esetén nem ritka ez a fajta baleset: ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni, aki eldönti, mi a következő lépés. A gyógyuláshoz itt is hozzátartozik az erősítés: a comb feszítő izmait kell teherbíróbbá tenni, hogy jobban mentesítsék a ránehezedő súlytól a térdet”- magyarázza a sportorvos, aki azt is hozzáteszi, hogy például a vízben végzett gyaloglás nagyon jó izomerősítő gyakorlat.
Míg a rándulások, a ficamok, a zúzódások az ízületek akut sérülései közé tartoznak, addig a már említett porckárosodás maradandó állapot. „Ahogy öregszünk, lassul a porcszövet anyagcseréje, zsugorodnak a porcot felépítő rostok, csökken a rugalmasság. A porcok egyre nehezebben viselik a terhelést: a fájdalmon kívül egyre gyakrabban hallunk jellegzetes, roppanó hangot, ha letérdelünk, vagy éppen behajlítjuk a karunkat. Súlyosabb esetben deformitás is kialakulhat: az O vagy az X láb ennek jele” – hívja fel a figyelmet a sportorvos. A kérdésre, hogy mivel tudjuk késleltetni a porcok állapotának romlását, a szakember a következőket mondja: „A mozgás nagyon fontos: az ülő foglalkozások abnormális megterhelést jelentenek a gerincnek. Ilyenkor az utolsó ágyéki porckorong ötször akkora terhelést kap, mint járás, vagy állás esetén. A rendszeres mozgás hiányában az izmok is ernyedtté válnak, nem tudják megfelelően stabilizálni az adott területeket. A mostanában egyre elterjedtebbé váló nordic walking – északi gyaloglás néven is ismerjük – igen jó hatású és bármely életkorban űzhető testedzés, mivel a két bot tehermentesíti a lábak ízületeit és így a porcokat is jobban kíméli” – ad gyakorlati tanácsot Boros, azt is hangsúlyozva, hogy a testmozgás, vagy éppen a fizikai munka után a pihenés, a regeneráció is fontos.
A gyümölcsökben, zöldségekben, ásványi anyagokban gazdag táplálkozás is porcvédő lehet: a cukros és fűszeres ételek kerülése a mozgásszervi kórok miatt sem elhanyagolható. A porc egészségét támogató készítmények szedését is javasolja a szakember, mert ezek is sokat segíthetnek, hogy elkerülhető legyen például egy porcműtét. Ez abban az esetben jöhet szóba, ha már a mozgást is gátolja a fájdalom és a porcok erős károsodása.
Forrás: http://medizona.hu/test_es_lelek/20100419_izuleti_fajdalom.aspx
2010. február 28., vasárnap
Így győzhetjük le a tavaszi fáradtságot!
Bágyadt pillanatok. Ha kisüt a nap
Forrás: sxc.hu
A sportorvos dr.Boros Szilvia tanácsai
Mi az oka a tavaszi fáradtságnak, mi ekkor a teendő? Hogyan szüntethetők meg a kellemetlen panaszok? Tippek, tanácsok, edzéstervek.
Tavasz közeledtekor, amikor megjelennek az első melegen simogató napsugarak, gyakran úgy érezzük, mintha végtagjaink ólomból volnának. Türelmetlenül várjuk, hogy felhörpinthessük a délelőtti, majd az ebéd utáni kávét, de mindhiába: a levertség menthetetlenül eluralkodik rajtunk és alig várjuk a nap végét. A fáradtság oka összetett, amely azonban leginkább az évszakváltással együttjáró környezeti hőmérsékletingadozásnak köszönhető. Gondoljunk arra, hogy amikor melegebb éghajlatra utazunk, rendkívüli levertség jelentkezik érkezésünk első napjaiban. Aanyagcserénknek, sejtjeinknek alkalmazkodnia kell a megváltozott környezethez; ehhez pedig időre van szükség. Télen több zsiradékból származó kalóriát igényel a szervezetünk, mivel alacsony hőmérsékleten védelmezni kell a sejteteket. Azonban mivel a vitaminigény is magasabb és sokszor kevesebb friss zöldség és gyümölcs kerül asztalunkra, ezért mire a tavasz beköszönt, a vitamin- és ásványianyag-tartalékunk kiürül. Másik jellemző ok, hogy a szervezet a téli évszakban telítődik salakanyagokkal, amely bágyadtság-érzéssel jár együtt.
Mit tehetünk a tavaszi fáradtság leküzdésének érdekében? Először is fontos, hogy ne legyünk türelmetlenek magunkkal szemben. Próbáljunk alkalmazkodni a megváltozott hőmérséklethez: étkezzünk változatosan, növeljük a folyadékbevitelt. Sportoljunk rendszeresen, ha pedig egész évben aktívak voltunk, akkor vegyük le egy kicsit az edzésintenzitást és időtartamot is. Az első tavaszi hetekben próbáljunk inkább csak „átmozgatni” testrészeinket, ne forszírozzuk az edzést. Gyakorlatilag bármilyen sportág választható, egyetlen szempontot érdemes figyelembe venni, hogy örömmel végezzük azt. Érdemes kihasználni a kedvező időjárást, jó választásnak bizonyulhat a kirándulás (hegymászás), a nordic walking, kocogás, futás, vagy labdajátékok. A nordic walking elkezdéséhez például nincs is szükség nagy állóképességre, s a felszerelések is igen könnyen beszerezhetők. Nem csupán a szív- és érrendszerre hat jótékonyan ez a mozgásforma, hanem az irodában töltött órák alatti helytelen és természetellenes testtartás közömbösítésének is hatékony módszere, mivel nem csupán a mozgáskoordinációt fejleszti az ellentétes kar-láb mozdulatokkal, hanem a természetes testtartás felvételében és megtartásában is nagy a szerepe. A hátizomzat megerősítésével csökkenti a munkahelyi stressz okozta váll-nyak-hátizom fájdalmakat.
Természetesen nagyon fontos az öltözet és felszerelés megfelelő megválasztása. A szabadban végzett dinamikus mozgásformák kivitelezéséhez nem szükséges nagyon meleg ruházatot viselni, inkább rétegesen célszerű öltözködni és ha melegünk van, akkor megválni egy-egy ruhadarabtól. Érdemes azonban kezünket, fejünket óvni a széltől. A cipőre mindenképp gondot kell fordítani. Nem túl célszerű a régi tornacipőt előbányászni a szekrény mélyéről, hanem inkább vásároljunk jó minőségű futócipőt. Olyan lábbelire van szükség, amely nem szorítja a lábat szobahőmérsékleten sem. Nők esetében sportmelltartóról is gondoskodni kell. A fokozatosság elvét is fontos betartani, amely mind a sporttal töltött idő, mind az intenzitás esetén igaz. Vagyis eleinte alacsony intenzitáson sportoljunk és a távot fokozatosan növeljük. Majd amikor már a folyamatos, egyórás mozgásig eljutottunk, akkor emelhetjük az iramot is, vagyis a mozgásintenzitást.
A rendszeres mozgáson kívül a tavaszi időszakot érdemes egy 3-7 napos tisztítókúrával kezdeni. Étrendkiegészítésként érdemes vitamin és ásványianyag készítményeket szedni; legjobb, ha olyan kiegészítőt fogyasztunk, amelyik szerves és nem szintetikus formában tárolja a vitaminokat. Ide tartoznak a zöldség és gyümölcskoncentrátumok, alga, stb. A szerves vegyületek felszívódása, hasznosulása lényegesen jobb, mint a szintetikus vitaminoké, amelyeknek sajnos csak töredéke (körülbelül 30 százalék) szívódik fel. Ezért érdemes először is a táplálkozásra figyelni: együnk legalább 25 dkg zöldségfélét, és 25 dkg gyümölcsöt minden nap. Étkezzünk változatosan, mértékletesen. Ha nagy fáradtságot érzünk, akkor nem az a megoldás, hogy újabb kávéval vagy energiaitallal bombázzuk a szervezetünket, mert az csak rövidtávú sikert hoz, 1-2 órával később még jobban elhatalmasodhat rajtunk a bágyadtság. Ebben az időszakban legyünk magunkkal egy kicsit elnézőbbek, aludjunk, pihenjünk többet és együnk minél több természetes ételt.
Medizónából átvéve
http://medizona.hu/test_es_lelek/20100226_tavaszi_faradtsag.aspx?s=rss
2009. november 4., szerda
2009. október 31., szombat
Take control of your financial future - Financial Freedom
Take control of your financial future - Financial Freedom: "Dear Friends,
Your past does not have to equal your future
• Take control of your financial future
• Make your dreams a reality
• Make a difference while you’re making a living!
http://www.freedomrocks.com/LZ154713/hu
Join the program,
Klara"
Your past does not have to equal your future
• Take control of your financial future
• Make your dreams a reality
• Make a difference while you’re making a living!
http://www.freedomrocks.com/LZ154713/hu
Join the program,
Klara"
2009. szeptember 14., hétfő
Fitness a vízben. Miért jobb?

Vízben lévő test. Gyógyító erő
Forrás: Benkő Imre
A víz gyógyító ereje már az ókorban ismert volt, hittek a gyógyfürdők jótékony hatásaiban. Ám nem csak a passzív fürdőzés, hanem a vízben végzett tornagyakorlatok is kedvező változásokat indíthatnak el a szervezetünkben.
Olvassátok el Boros Szilvia cikkét, ami a http://medizona.hu/ Internetes portálon jelent meg.
Az ókori gyökerekből sarjadt vízitorna az Egyesült Államokban kezdte reneszánszát az 1980-as években. A tengerészgyalogság atléta edzője dolgozta ki a vízben végzett mozgásformákat. Rájött, hogy műtétek után rehabilitációban, az izomerő visszanyerésében gyors és hatékony segítséget nyújt. Atlétaedző révén először a vízifutást tökéletesítette. A futást mély vízben gyakorolta, úgy hogy a láb nem ért le a talajra. Ehhez egy szivacsszerű anyagból készített övet alakított ki, amelyet derekára rögzített. A polifoam-szerű anyag a futót a vízen tartotta, így könnyebben ment a mozgás, könnyebb volt megtartani az egyensúlyt. Később a szivacsövet mellényre cserélték, amellyel még egyszerűbbé váltak a futómozdulatok. Eleinte rehabilitációs célokra alkalmazták, később rájöttek, hogy az ilyenkor dolgozó izmokat jobban lehet erősíteni vízben végzett futóedzésekkel.
Ezután kezdett elterjedni a szabadidő sportolók körében is, különösen az ízületek tehermentesítése céljából. A tengerentúlon a súlyosan elhízottak mozgásprogramját leginkább a vízben végzett tornagyakorlatok jelentették. A gyógytornászok is előszeretettel alkalmazták mozgásszervi betegségek kezelésére. Később a vízi felszerelés szivacs-súlyzóval, kesztyűvel, cipővel egészült ki; a 90-es években érkezett Nyugat Európába, majd Magyarországra is.
Érdemes tehát kihasználni a víz fizikai tulajdonságait. Többek között azért, mert a felhajtóerő révén csak testtömeg töredéke nehezedik az ízületekre, csontokra, mindezzel az adott mozgások kivitelezése jóval könnyebbé válik. Míg a hidrosztatikai nyomás következtében a szövetekre jelentős nyomás nehezedik, amely a szövetekben felhalmozódó folyadékot összepréseli és kiürülésre kényszeríti; így csökken például az ödéma. Mivel a víz sűrűsége lényegesen nagyobb, mint a levegőé, ezért nagyobb ellenállással szemben kell erőt kifejteni. Ezáltal több erőfeszítést igényel az adott mozdulat elvégzése vízben, mint szárazon.
Segédeszközök nélkül nem megy
A vízi fitness legfontosabb eszköze a speciális, mellényszerű szivacsöv. Az öv csattal erősíthető a derékra, amely a mellkas egy részét is magába foglalja. Ezáltal a test nem merül el a vízben, így a gyakorlatok kivitelezésére nagyobb figyelem fordítható. Több méretben kapható, így a jelentős súlytöbblettel bírók is megtalálhatják a maguk méretét. Az övben nem csak a tornagyakorlatok végezhetők könnyebben, hanem az úszásoktatásban is segítséget nyújt.
Az öv mellett a vízisúlyokról is említést kell tenni, amelyek poliuretán habból készülnek. Mivel a súlyzók pille könnyűek, ezért nem a súlyuk, hanem a méretük tér el egymástól és azzal szabályozható a gyakorlatok nehézsége. A víz ellenállását legyőzve a súlyzókkal nagyjából akkora erőt fejtünk ki, mint szárazföldön 2-5kg-mal. Előnye, hogy nem okozhat sérülést, balesetet. Szárazföldön bemelegítésre használható, vízben a mozdulatok gyorsításával fokozható az erőkifejtés. A kézisúlyzó mellett a lábra csatolható súlyról és a vízihengerről is érdemes szót ejteni. A lábra csatolható szivacsdarab a lábakat állandóan felfelé kényszeríti, amelynek folyamatosan ellen kell tartani. A mozdulat alatt számos izomcsoportot kényszerítjük munkára, amely jelentősen erősíti a lábat. A vízihenger egy hosszúkás- hengeres szivacs, amellyel különféle gyakorlatok végezhetők a víz felett és alatt. Emellett támaszt is biztosít a vízben, és speciális mozgásformákhoz is kiváló, amellyekkel az egyensúlyozás képessége fejleszthető. A speciális cipőnek a csúszásgátlásban, a gyakorlatok hatékonyságának növelésében van szerepe. A kesztyűvel fokozható az ellenállás, így a gyakorlatok alatt kifejtett erő is.
Elsősorban elhízottaknak ajánlott az aqua fitness, de természetesen egészséges, ülő munkát végző felnőtteknek is. Az idős embereknek különösen, csonttörések megakadályozása és az általános közérzet fokozása, az izomerő és mozgáskoordináció javítása céljából. Ajánlható kismamáknak és a műtétek utáni rehabilitációban is.
Forrás.
http://medizona.hu/wellness/20090906_vizi_fitness_miert_jobb.aspx
2009. május 1., péntek
Az 5 legjobb karcsúsító zöldség

A vitaminban és rostban gazdag zöldségek nemcsak egészségesek, de kilófaló mellékhatásokkal is rendelkeznek. Összegyűjtöttük azt az ötöt, amelyek a leggyorsabban égetik a kalóriát.
Itt a tavasz, ideje megújulni. Leadni a télen felszedett felesleget, fitten, egészségesen és karcsún várni a meleget. Ehhez pedig nem kell mást tenned, mint beiktatni az étrendedbe a következő zöldségeket:
1. Cékla
A cékla fontos szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében. Ez az a zöldség amelyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat, ennek köszönhetően vérképző hatása van. Magas káliumtartalma pedig hozzájárul az izmok és az állóképesség növeléséhez.
Hogyan fogyaszd?
Legtöbben savanyúságként fogyasztják, de kipróbálhatod mártásként, turmixolva, párolva és nyersen is.
Jó ha tudod:
A cékla vérképző hatású, egyensúlyban tartja a szervezet sav-bázis egyensúlyát, szabályozza a máj anyagcsere folyamatait, és a tumorsejtek szaporodását is meggátolja. Ezen kívül a natúr céklalé sikeresen alkalmazható influenza és hűlés ellen, magas vérnyomás kezdeti stádiumaiban, valamint vakbél irritáció esetén, májbetegségek, székrekedés és egyes bélbetegségek kezelésében, valamint pattanások és hajkorpásodás ellen is.
2. Zeller
Legfontosabb diétás tulajdonsága, hogy szervezetednek a zeller megemésztéséhez több energiára van szüksége, mint amennyit tartalmaz. Ezen kívül hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, serkenti a vesék működését és enyhíti az emésztési panaszokat.
Hogyan fogyaszd?
Kortyolgasd zöldséglé formájában, vagy főzz belőle levest, de a legjobb, ha nyersen fogyasztod, vagy salátába kevered. Fűszerként is kiváló ízesítő.
Jó ha tudod:
Vásároláskor nézd meg, hogy szára és levele mennyire friss. Ha nyomkodásra a gumó egyes részeit puhának találod, az még nem jelenti azt, hogy romlott lenne.
3. Kelbimbó
Magas a víz és a rosttartalma, ami turbó-üzemmódra kapcsolja az anyagcserét. Kalóriatartalma alacsony: 100 grammjában csak 36 kcal van. Egészségmegőrző hatása sem mellékes, hiszen a szervezet C-vitamin szükségletének másfélszeresét fedezi. Ezen kívül béta-karotin és ásványi anyagok gazdag forrása is a kelbimbó.
Hogyan fogyaszd?
Fogyaszthatod főzelékként, köretként, rakottasan, önállóan, és levesbe főzve. Fűszerek közül a köménymag, a szerecsendió, a majoránna és vagy a bors illik hozzá leginkább.
Jó ha tudod:
Mindig élénk színű, foltmentes, apró kelbimbókat válassz, mert ezek frissebbek.
4. Brokkoli
Avagy a vadkáposzta komplex szénhidrátokat tartalmaz, lassan szívódik fel, így lassabban emeli a vércukorszintet is. Ennek köszönhetően ha brokkolit eszel, később leszel éhes.
Főleg C-vitamin-, folsav-, és bétakarotin-forrás, fontos szerepe van a rákmegelőző étrendben.
Hogyan fogyaszd?
Inkább párold, mint főzd, mert a magas hő hatására veszít értékes hatóanyagaiból. Kuktafazékban készítve azonban megóvhatod a benne lévő vitaminokat, és mélyhűtésre is alkalmas.
Jó ha tudod:
Nem csak rózsája, hanem szára is ehető. Ez előbbi főzési ideje: 5-10 perc, a szár viszont hosszabb időt igényel.
5. Spárga
A zöldségek királya nagyon kevés kalóriát tartalmaz: 10 dkg főtt spárgában 13 kilókalória található. Van benne kálium, foszfor, kalcium, A- B1-, B2- és C-vitamin. Ezen kívül segíti a méreganyagok távozását, a máj és a vese működését, erősíti az immunrendszert és semlegesíti a rákkeltő anyagokat.
Hogyan fogyaszd?
Párold kb.15-20 percig, fogyaszd köretként, keverd salátákba, de krémlevest is készíthetsz belõle.
Jó ha tudod:
A spárga frissességét úgy állapíthatod meg, ha megnyomkodod a tövénél: ha sárgás lé jön belőle, vedd meg. Hűtőszekrényben legfeljebb 3 napig tárolható. De mindig csavard nedves ruhába, hogy friss maradjon.
A fenti szöveg az EGYPERCES - EGÉSZSÉG ÉS FITNESS 2009. április 30. i számának teljes anyaga. http://egeszseg.maxima.hu/htmlview/558beaf954bbbb74846a9,zalatnai.klara@mail.datanet.hu
2009. április 27., hétfő
Szüksége van táplálék-kiegészítőkre?
Ahhoz, hogy ne szenvedjünk hiányt egy vitaminból sem, az Amerikai Táplálkozástani Intézet az 1950-es években meghatározta és standardizálta az egyes vitaminok és ásványi anyagok optimális mennyiségét, amelyet RDA-nak (Recommended Dietary Allowance), azaz ajánlott napi táplálékbevitelnek nevezett el. Természetesen ennek meghatározására számos táplálkozás-élettani, biológiai és táplálkozás-epidemiológiai kutatást végeztek el a szakemberek. Az RDA minden egyes vitaminra és ásványi sóra megadja a javasolt bevitel mennyiségét. Ennek mintájára számos ország - így hazánk is - létrehozta saját RDA értékeit, figyelembe véve az ország éghajlatát, földrajzi sajátosságait stb.
Az, hogy mennyi ásványi sóra és vitaminra van szükségünk, számos tényezőtől, kortól, nemtől, fizikai aktivitástól, táplálkozási szokásoktól, szervezetünk biokémiai funkcióitól, a táplálék egyéni felhasználási képességétől függ.
Mindennapi csodaszerek
Az egészség megőrzésében, kisebb betegségek kezelésében, megelőzésében hazánkban és szerte a világon fontos szerepet kapnak a "természet patikájából" származó szerek, a növényi eredetű, a népgyógyászatban hosszú ideje sikeresen alkalmazott, jól bevált termékek, speciális biotermékek, régen elfeledett élelmiszerek.
Kimutatták, hogy emberekben a lutein táplálék-kiegészítés lelassítja az egyik fő agyi artéria (carotis) vastagodásának folyamatát. Egyes kutatók ezért feltételezik, hogy a lutein véd az arterioszklerózis korai kialakulásával szemben.
Kérdezze a szakértőt: Solymosi Dóra, dietetikus
Átvéve az 50plusz.hu http://www.50plusz.hu/ 10. körleveléből.
Az, hogy mennyi ásványi sóra és vitaminra van szükségünk, számos tényezőtől, kortól, nemtől, fizikai aktivitástól, táplálkozási szokásoktól, szervezetünk biokémiai funkcióitól, a táplálék egyéni felhasználási képességétől függ.
Mindennapi csodaszerek
Az egészség megőrzésében, kisebb betegségek kezelésében, megelőzésében hazánkban és szerte a világon fontos szerepet kapnak a "természet patikájából" származó szerek, a növényi eredetű, a népgyógyászatban hosszú ideje sikeresen alkalmazott, jól bevált termékek, speciális biotermékek, régen elfeledett élelmiszerek.
Kimutatták, hogy emberekben a lutein táplálék-kiegészítés lelassítja az egyik fő agyi artéria (carotis) vastagodásának folyamatát. Egyes kutatók ezért feltételezik, hogy a lutein véd az arterioszklerózis korai kialakulásával szemben.
Kérdezze a szakértőt: Solymosi Dóra, dietetikus
Átvéve az 50plusz.hu http://www.50plusz.hu/ 10. körleveléből.
2009. április 16., csütörtök
Nincs olyan foglalkozás, hogy nyugdíjas!

50+ KONFERENCIA
átvéve: 2009. Április 10. 18:33 Szerző: piac-profit.hu
2050-ben az Európai Unió 25 tagországában várhatóan a népesség fele az 50+ korosztályba tartozó lesz, és tevékenyen ki fogja venni részét a társadalom irányításából. A Magyarországon már ma is 3,6 milliós „kisebbség"a reklámokban, mint nosztalgikus „kellék" jelenik meg. Talán még ennél is megdöbbentőbb, hogy a felmérések alapján az ezüstgeneráció alapvetően rossz önképpel rendelkeznek saját magáról, s ez az önkép azonos a társadalom többségében róluk kialakult - nem túlságosan pozitív - véleménnyel - derült ki a Magyar Fogyasztó 50+ II. című konferencián április 8-án a Magyar Telekom székházban.
A délelőtti program előadójaként Popper Péter az idősekkel kapcsolatos és Magyarországon megkövesedett negatív sztereotípiák egyik kulcsának az emlékező és gondolkodó társadalmak közötti különbséget nevezte meg. Míg az alapvetően „emlékező" típusú keleti társadalmakban élők a tapasztalatokra számítanak egy adott helyzet megoldásában, az európai országokra jellemző „gondolkodó" típusú társadalmak lakosait idegesíti a múlt és a tradíció. A neves professzor véleménye szerint meg lehet öregedni békében is, amennyiben megtanulunk maradékok nélkül létezni. Azaz jelenünket ne átmeneti időszaknak tekintsük, és ne engedjük elszaladni a lehetőségeket.
Legkisebb veszteségek
A konferencián előadó neves szakemberek valamennyien az idősebb korosztály gazdasági szerepének megnövekedéséről, illetve az ezzel párhuzamosan felmerülő fogyasztási igények kielégítetlenségéről számoltak be. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója az 50 feletti generáció fogyasztási jellemzőiről tartott előadásában - mely kitért a pénzügyi és gazdasági krízisre is - hangsúlyozta, hogy várhatóan a nyugdíjjal rendelkező lakosság számára jár a legkisebb veszteséggel a jelenlegi helyzet.
Sas István reklámpszichológus szerint ma a szépség, a fiatalság és az egészség mítoszának hódolunk. Véleménye szerint a marketingkommunikációs szakmában jellemző életkor szerinti szegmentáció helyét át kellene vennie az értékrendet és érdeklődést alapul vevő szegmentációnak, így megszűnnének a kommunikáció alapú generációs különbségek.
10 óra a viklághálón hetente
Prof. Dr. Józsa László, a Széchenyi István Egyetem dékánja többek között az 50 feletti korosztály közösségigényéről beszélt, amelynek a felismerése akár előrevetítheti egy marketing üzenet sikerességét is. Az idősebb korosztály internetezési szokásairól beszélve Novák Péter, a Kirowski ügyvezetője elmondta, hogy hetente átlag 10 órát töltenek a világhálón, és 55 százalékuk már vásárolt az interneten, de csak 15 százalékuk használta az online fizetés lehetőségét.
Első alkalommal adták át a konferencián az MFP kedvenc 50+ kampánya - 2008 című elismerést, amelyet a Magyar Fogyasztó Platform a Művészetek Palotájának és a Magyar Postának ítélt oda. A díjat pályázat útján lehetett elnyerni, melynek az volt a célja, hogy bemutassa a 2008-ban az 50+ célcsoport egésze, vagy egy része számára készített kommunikációs kampányokat. A megmérettetésben azok a cégek vehettek részt, amelyek valaha birtokolták a Superbrands vagy a Business Superbrands státuszt.
A Magyar Fogyasztó 50+ II. Konferencián ünnepelte első születésnapját az oreganeniked.hu webmagazin, amely éppen a napokban nőtt ki az online világból, hiszen országszerte alakulnak az Öreg a nénikéd klubok.
2008. október 29., szerda
A megöregedés egyaránt kihat az ember testi és lelki állapotára
A megöregedés egyaránt kihat az ember testi és lelki állapotára.
Magyarországon a lakosság egyötöde – megközelítőleg 2 millió lakos – betöltötte 60. életévét. A korosodás azonban nem egyformán, az eltelt évek számának megfelelően zajlik, így igen nagy különbség van az idős emberek egészségi állapota között. Az ember számára elérhető maximális életkort újabban 95-120 évre becsülik. Napjainkban azonban ennek átlagosan alig több mint a felét éljük meg, és ez a 70-80 év mindenképpen csak jó életminőség esetén élvezhető. Ennek megőrzésében a derű, a pozitív életszemlélet, a közösséghez tartozás, a társasági élet, a rendszeres testmozgás mellett a kiegyensúlyozott táplálkozásnak is kiemelkedő szerep jut. Az időskor táplálkozási tudnivalóiról a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége készített összeállítást.
Hirdetés
Kit nevezünk idősnek?
Bizonyára sokan elégedetten nyugtázzák, hogy az általánosan elfogadott nemzetközi besorolás (WHO) csak a 75 év felettieket tekinti idősnek.
- 50-60 év : áthajlás kora
- 60-75 év : idősödés kora
- 75-90 év : időskor
- 90 év felett : aggkor
- 100 év felett : matuzsálemi kor
Ötvenen túl
Mint életünk minden nagy biológiai vagy társadalmi fordulópontja (kamaszkor, munkába állás, családalapítás, szülés), a megöregedés is alapvetően kihat az ember testi és lelki állapotára egyaránt. Az 50 feletti korosztály számos vonatkozásban új helyzetben találja magát. Észre kell vennie, hogy bármilyen egészséges is, teherbírása csökken. Gyakran azonban egészsége is kezd megrendülni, a korábban fel sem vett átmeneti betegségek nehezebben elviselhetővé, hosszabb időtartamúvá válnak.
Folyamatosan romlanak a különböző érzékszervek (látás, hallás), s ez újra és újra próbára teszi a külvilággal és az önmagukkal szembeni tűrőképességet. Fokozatosan kialakulnak az idültté váló panaszok, a mozgásszervi eltérések, és azok a kórképek, melyek miatt a továbbiakban gyógyszerszedésre kényszerülnek, mint például a magas vérnyomás, a keringési zavarok, az időskori cukorbetegség.
Időskorban jellemző élettani változások
- az izmok ereje és tömege mintegy 30 százalékkal csökken
- az idegrostok ingerületvezetése lassul
- csökken az ízérzékelés
- a látás és a hallás romlik (70-80 százalékkal)
- számos fog elvesztésével számolhatunk (az ételeket pépesíteni kell)
- romlik a szaglás is (az ételek aromáját kevésbé érzik az idős emberek)
- végül, de nem utolsó sorban csökken a szomjúság érzékelése is (folyadékpótlás szempontjából rendkívül fontos).
Időskori pszichés zavarok
Elsőként kell említeni a szorongást, mely különösen az arra korábban is hajlamosaknál jelentősen felerősödik. A szorongás mellett szinte szükségszerűen megjelenik a depresszió is, a kilátástalanság érzése, a hangulati nyomottság, kedvetlenség, érdektelenség, örömtelenség tüneteivel. Az állandó, ok nélküli fáradtság, gyengeség, alvászavar, étvágytalanság, fogyás, gyomor -és bélpanaszok hátterében sok esetben a depresszió áll.
Táplálkozás időskorban
A helyes táplálkozás minden életkorban az egészség megőrzését szolgálja. A rendszeres napi három fő étkezés, tízóraival és uzsonnával kiegészítve, időskorúaknak is javasolt. Az idősek a gyakori mozgásszervi problémák miatt általában kevesebbet mozognak, részben ezzel, részben az alapanyagcsere – a szervezet életfunkcióinak fenntartásához szükséges minimális energia – csökkenésével magyarázható, hogy energiaigényük kisebb. Étvágyuk sem a régi, valamint csökken az emésztés és a felszívódás mértéke is. A szervezet energiaigénye 30 és 80 éves kor között közel egyharmadával lesz kevesebb, ezért részesítsük előnyben az alacsonyabb energiatartalmú ételeket! Az idős embereknek alapvetően ugyanazokra a tápanyagokra van szüksége, mint a fiataloknak, csak a mennyiség módosul valamivel többre és a minőség kicsit jobbra.
Ajánlás:
- Napi rendszerességgel kell fogyasztani:
Gabonaféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, továbbá tejet, tejtermékeket, sovány húsokat, húskészítményeket.
- Heti rendszerességgel szerepeljen az étrendben:
Hal (akár többször is), maximum 3-4 db tojás, olajos magvak, száraz hüvelyes (10 naponta). Édességet csak ritkán, egy-egy főétkezéshez ajánlott fogyasztani.
A jó tápláltsági állapot megőrzése nagyon fontos, mert ez biztosítja a betegségekkel szembeni megfelelő védekezést és a jó közérzetet, a jó hangulatot, a fittséget, lassítja az öregedési folyamatokat és kulcsszerepe van a szellemi frissesség megőrzésében is.
Fehérjeigény
A kor előrehaladtával a szervezet fehérjeszükséglete megnő. Az idősek fehérjeellátását gyakran nehezíti, hogy rosszul rágnak, és csökken a tápanyagok hasznosulása a szervezetben. Mindemellett az is könnyen fehérjehiányhoz vezethet, ha az idősebbek nem fordítanak kellő gondot étrendjük változatosságára, mert csak kedvenc ételeiket készítik/fogyasztják el, továbbá ha anyagi problémák miatt leszűkül a választási lehetőségük. A heveny és idült gyulladások fokozzák a szervezet fehérjeigényét. Érdemes figyelmet szentelni a fehérjebevitelre, mert az optimális fehérjeellátottság még a szellemi hanyatlást is késlelteti.
A fehérjeszükséglet fedezésére a teljes értékű fehérjeforrások – sovány húsok, halak, tejtermékek, tojás – a legalkalmasabbak. Hiányos fogazat esetén szelet hús helyett a kevesebb rágást igénylő vagdalt, hasé, vagy húsos töltelék, rakott ételek fogyasztását részesítsük előnyben, az étrend tartalmazzon minél több tejet, tejterméket (túrót, sajtot). A szervezet alacsony fehérjeszintje egyértelműen szerepet játszik az időseknél tapasztalható elhúzódó sebgyógyulásban, felfekvések kialakulásában. Elsősorban a húsfogyasztás mellőzésével függ össze az idős emberek vashiánya, vérszegénysége is.
Miért együnk tengeri halat?
A tengeri halak igen hosszú láncú omega-3 zsírsav-tartalma csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Fogyasztásuk ezért mindenki számára ajánlott. A halak nagyon könnyen emészthetőek, gyorsan, egyszerűen elkészíthetők. Ebédre, vacsorára egyaránt fogyaszthatók zsírszegény konyhatechnológiai eljárással (párolás, főzés, grillezés, roston sütés) elkészítve. Ételkészítéshez főként növényi olajokat (pl. olívaolaj, repceolaj) használjunk, mérsékeljük a szervezetbe jutó zsiradékok mennyiségét, de ne csökkentsük le annyira, hogy az már befolyásolja a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitaminok) felszívódását, és az étel élvezeti értékét!
Rostok
Időskorban a renyhe bélmozgás és a csökkent fizikai aktivitás miatt gyakori probléma a székrekedés. Hashajtók használata helyett érdemesebb ezen a problémán élelmi rostokban gazdag táplálékok fogyasztásával segíteni. (Nyers gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, magokkal dúsított barna kenyér, stb.) Mindemellett bizonyos rostok a magasabb vérzsír értékeket is kedvezően befolyásolhatják (pl. zabkorpa rostjai).
Folyadékszükséglet
A szervezet víztartalma a korral egyre csökken. Napi 1.5-2 l (6-8 pohár) folyadék elfogyasztása szükséges ahhoz, hogy a szervezet folyadékigényét kielégítsük. Az idős emberek szervezete rosszul alkalmazkodik a megbetegedések és a különböző környezeti tényezők okozta változásokhoz, melyek folyadékigényüket jelentősen megnövelik (pl. lázas állapotok, hasmenés, hányás, fizikai aktivitás, nyári meleg). Mivel az időskor sajátossága, hogy a szomjúságot kevésbé érzékelik, szervezetük könnyen elérheti a kritikus 2% folyadékveszteséget, mely akár kiszáradáshoz is vezethet. Ha a test sejtjeit igazán fel akarjuk üdíteni, akkor puha, érett, lédús, vegyes gyümölcsökből készítsünk gyümölcs turmix italokat, mely vitaminokat is juttat a szervezetbe. Folyadékpótlásra tökéletes a víz, az ásványvíz, a tea, a gyümölcstea, a gyógynövény tea.
Vitaminok, ásványi anyagok
A K-vitamin és a B6-vitamin szükséglet megnő időskorban. Jó B6-vitamin források a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, a tej, tejtermékek és a szárazhüvelyesekkel. K-vitamin a leveles zöldségfélékben található nagyobb mennyiségben. Erre a vitaminra a véralvadáshoz és a csontképzéshez van szüksége szervezetünknek. Megfelelő kalcium- és D-vitamin bevitellel – tej, tejtermékek fogyasztásával – az időskori csontritkulás mértéke is csökkenthető.
A kielégítő D-vitamin ellátottság és a rendszeres szabadban történő mozgás, séta kedvez a kalcium hasznosulásának. Azonban azzal is számolni kell, hogy a kor előrehaladtával kevesebb D-vitamin képződik a bőrben a napfény hatására. A teljes kiőrlésű pékárukban, hüvelyesekben, élesztőben, májban található B1-vitamin az időskori szellemi hanyatlás lassítása szempontjából lényeges. A kizárólag állati eredetű táplálékokban lévő B12-vitamin, valamint a leveles zöldségekben, gyümölcsökben is megtalálható folát a szervezet megfelelő működéséhez nélkülözhetetlenek, hiányuk vérszegénységet okoz. Az állati eredetű táplálékok fogyasztása ezen kívül az anyagcsere folyamatokhoz szükséges megfelelő vas- és cinkellátottság szempontjából is elengedhetetlen.
A C-vitamin bevitelére is ügyelni kell abban az esetben, ha a hiányos, rossz fogazat miatt az idős ember nem fogyaszt elegendő nyers zöldséget, gyümölcsöt és túlfőzi a pépesíteni szánt zöldségfélét.
Időskorban lényeges szerepet tölt be a szervezet védekező rendszerének támogatója, az E-vitamin, mely nagyobb mennyiségben megtalálható a gabonacsírákban, növényi olajokban, a húsban, májban, tojásban. Kerüljük a túl sok só fogyasztását (a füstölt, tartósított élelmiszereket), mivel növelik a magas vérnyomás és a gyomorrák kifejlődésének kockázatát.
Hogyan fűszerezzünk?
A fűszerek biológiai hatásának idős korban különleges értéke van, mivel ilyenkor az ízérzés is kissé csökkent. A túlzástól mentes fűszerezés (petrezselyemzöld, zellerzöld, kapor, tárkony, kakukkfű, majoránna, bazsalikom stb.), az enyhe savanyítás (főként citrommal, de lehet ecettel is), a gyömbér, a csemegepaprika, stb. megindítják, fokozzák a nyálelválasztást, ezzel elősegítik a rágást, a nyelést, az emésztési folyamatokat. A kesernyés ízű fűszerek szintén étvágyjavítóak.
A szépen megterített asztal, az ízléses tálalás az egyszerű ételeket is vonzóvá, kívánatossá teszi. Ne feledjük azonban, hogy minden étel akkor ízlik a legjobban, ha szeretteinkkel együtt fogyasztjuk el.
2008-10-02 10:37
Forrás: Weborvos
Kapcsolódó cikkek
* Kevesebb evés - lassabb öregedés
* Mit egyél, hogy jobban láss?
* Koleszterinből kevesebb, rostból több
* Az egészségtelen táplálkozás drága az egészségbiztosításnak
Magyarországon a lakosság egyötöde – megközelítőleg 2 millió lakos – betöltötte 60. életévét. A korosodás azonban nem egyformán, az eltelt évek számának megfelelően zajlik, így igen nagy különbség van az idős emberek egészségi állapota között. Az ember számára elérhető maximális életkort újabban 95-120 évre becsülik. Napjainkban azonban ennek átlagosan alig több mint a felét éljük meg, és ez a 70-80 év mindenképpen csak jó életminőség esetén élvezhető. Ennek megőrzésében a derű, a pozitív életszemlélet, a közösséghez tartozás, a társasági élet, a rendszeres testmozgás mellett a kiegyensúlyozott táplálkozásnak is kiemelkedő szerep jut. Az időskor táplálkozási tudnivalóiról a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége készített összeállítást.
Hirdetés
Kit nevezünk idősnek?
Bizonyára sokan elégedetten nyugtázzák, hogy az általánosan elfogadott nemzetközi besorolás (WHO) csak a 75 év felettieket tekinti idősnek.
- 50-60 év : áthajlás kora
- 60-75 év : idősödés kora
- 75-90 év : időskor
- 90 év felett : aggkor
- 100 év felett : matuzsálemi kor
Ötvenen túl
Mint életünk minden nagy biológiai vagy társadalmi fordulópontja (kamaszkor, munkába állás, családalapítás, szülés), a megöregedés is alapvetően kihat az ember testi és lelki állapotára egyaránt. Az 50 feletti korosztály számos vonatkozásban új helyzetben találja magát. Észre kell vennie, hogy bármilyen egészséges is, teherbírása csökken. Gyakran azonban egészsége is kezd megrendülni, a korábban fel sem vett átmeneti betegségek nehezebben elviselhetővé, hosszabb időtartamúvá válnak.
Folyamatosan romlanak a különböző érzékszervek (látás, hallás), s ez újra és újra próbára teszi a külvilággal és az önmagukkal szembeni tűrőképességet. Fokozatosan kialakulnak az idültté váló panaszok, a mozgásszervi eltérések, és azok a kórképek, melyek miatt a továbbiakban gyógyszerszedésre kényszerülnek, mint például a magas vérnyomás, a keringési zavarok, az időskori cukorbetegség.
Időskorban jellemző élettani változások
- az izmok ereje és tömege mintegy 30 százalékkal csökken
- az idegrostok ingerületvezetése lassul
- csökken az ízérzékelés
- a látás és a hallás romlik (70-80 százalékkal)
- számos fog elvesztésével számolhatunk (az ételeket pépesíteni kell)
- romlik a szaglás is (az ételek aromáját kevésbé érzik az idős emberek)
- végül, de nem utolsó sorban csökken a szomjúság érzékelése is (folyadékpótlás szempontjából rendkívül fontos).
Időskori pszichés zavarok
Elsőként kell említeni a szorongást, mely különösen az arra korábban is hajlamosaknál jelentősen felerősödik. A szorongás mellett szinte szükségszerűen megjelenik a depresszió is, a kilátástalanság érzése, a hangulati nyomottság, kedvetlenség, érdektelenség, örömtelenség tüneteivel. Az állandó, ok nélküli fáradtság, gyengeség, alvászavar, étvágytalanság, fogyás, gyomor -és bélpanaszok hátterében sok esetben a depresszió áll.
Táplálkozás időskorban
A helyes táplálkozás minden életkorban az egészség megőrzését szolgálja. A rendszeres napi három fő étkezés, tízóraival és uzsonnával kiegészítve, időskorúaknak is javasolt. Az idősek a gyakori mozgásszervi problémák miatt általában kevesebbet mozognak, részben ezzel, részben az alapanyagcsere – a szervezet életfunkcióinak fenntartásához szükséges minimális energia – csökkenésével magyarázható, hogy energiaigényük kisebb. Étvágyuk sem a régi, valamint csökken az emésztés és a felszívódás mértéke is. A szervezet energiaigénye 30 és 80 éves kor között közel egyharmadával lesz kevesebb, ezért részesítsük előnyben az alacsonyabb energiatartalmú ételeket! Az idős embereknek alapvetően ugyanazokra a tápanyagokra van szüksége, mint a fiataloknak, csak a mennyiség módosul valamivel többre és a minőség kicsit jobbra.
Ajánlás:
- Napi rendszerességgel kell fogyasztani:
Gabonaféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, továbbá tejet, tejtermékeket, sovány húsokat, húskészítményeket.
- Heti rendszerességgel szerepeljen az étrendben:
Hal (akár többször is), maximum 3-4 db tojás, olajos magvak, száraz hüvelyes (10 naponta). Édességet csak ritkán, egy-egy főétkezéshez ajánlott fogyasztani.
A jó tápláltsági állapot megőrzése nagyon fontos, mert ez biztosítja a betegségekkel szembeni megfelelő védekezést és a jó közérzetet, a jó hangulatot, a fittséget, lassítja az öregedési folyamatokat és kulcsszerepe van a szellemi frissesség megőrzésében is.
Fehérjeigény
A kor előrehaladtával a szervezet fehérjeszükséglete megnő. Az idősek fehérjeellátását gyakran nehezíti, hogy rosszul rágnak, és csökken a tápanyagok hasznosulása a szervezetben. Mindemellett az is könnyen fehérjehiányhoz vezethet, ha az idősebbek nem fordítanak kellő gondot étrendjük változatosságára, mert csak kedvenc ételeiket készítik/fogyasztják el, továbbá ha anyagi problémák miatt leszűkül a választási lehetőségük. A heveny és idült gyulladások fokozzák a szervezet fehérjeigényét. Érdemes figyelmet szentelni a fehérjebevitelre, mert az optimális fehérjeellátottság még a szellemi hanyatlást is késlelteti.
A fehérjeszükséglet fedezésére a teljes értékű fehérjeforrások – sovány húsok, halak, tejtermékek, tojás – a legalkalmasabbak. Hiányos fogazat esetén szelet hús helyett a kevesebb rágást igénylő vagdalt, hasé, vagy húsos töltelék, rakott ételek fogyasztását részesítsük előnyben, az étrend tartalmazzon minél több tejet, tejterméket (túrót, sajtot). A szervezet alacsony fehérjeszintje egyértelműen szerepet játszik az időseknél tapasztalható elhúzódó sebgyógyulásban, felfekvések kialakulásában. Elsősorban a húsfogyasztás mellőzésével függ össze az idős emberek vashiánya, vérszegénysége is.
Miért együnk tengeri halat?
A tengeri halak igen hosszú láncú omega-3 zsírsav-tartalma csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Fogyasztásuk ezért mindenki számára ajánlott. A halak nagyon könnyen emészthetőek, gyorsan, egyszerűen elkészíthetők. Ebédre, vacsorára egyaránt fogyaszthatók zsírszegény konyhatechnológiai eljárással (párolás, főzés, grillezés, roston sütés) elkészítve. Ételkészítéshez főként növényi olajokat (pl. olívaolaj, repceolaj) használjunk, mérsékeljük a szervezetbe jutó zsiradékok mennyiségét, de ne csökkentsük le annyira, hogy az már befolyásolja a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitaminok) felszívódását, és az étel élvezeti értékét!
Rostok
Időskorban a renyhe bélmozgás és a csökkent fizikai aktivitás miatt gyakori probléma a székrekedés. Hashajtók használata helyett érdemesebb ezen a problémán élelmi rostokban gazdag táplálékok fogyasztásával segíteni. (Nyers gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, magokkal dúsított barna kenyér, stb.) Mindemellett bizonyos rostok a magasabb vérzsír értékeket is kedvezően befolyásolhatják (pl. zabkorpa rostjai).
Folyadékszükséglet
A szervezet víztartalma a korral egyre csökken. Napi 1.5-2 l (6-8 pohár) folyadék elfogyasztása szükséges ahhoz, hogy a szervezet folyadékigényét kielégítsük. Az idős emberek szervezete rosszul alkalmazkodik a megbetegedések és a különböző környezeti tényezők okozta változásokhoz, melyek folyadékigényüket jelentősen megnövelik (pl. lázas állapotok, hasmenés, hányás, fizikai aktivitás, nyári meleg). Mivel az időskor sajátossága, hogy a szomjúságot kevésbé érzékelik, szervezetük könnyen elérheti a kritikus 2% folyadékveszteséget, mely akár kiszáradáshoz is vezethet. Ha a test sejtjeit igazán fel akarjuk üdíteni, akkor puha, érett, lédús, vegyes gyümölcsökből készítsünk gyümölcs turmix italokat, mely vitaminokat is juttat a szervezetbe. Folyadékpótlásra tökéletes a víz, az ásványvíz, a tea, a gyümölcstea, a gyógynövény tea.
Vitaminok, ásványi anyagok
A K-vitamin és a B6-vitamin szükséglet megnő időskorban. Jó B6-vitamin források a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, a tej, tejtermékek és a szárazhüvelyesekkel. K-vitamin a leveles zöldségfélékben található nagyobb mennyiségben. Erre a vitaminra a véralvadáshoz és a csontképzéshez van szüksége szervezetünknek. Megfelelő kalcium- és D-vitamin bevitellel – tej, tejtermékek fogyasztásával – az időskori csontritkulás mértéke is csökkenthető.
A kielégítő D-vitamin ellátottság és a rendszeres szabadban történő mozgás, séta kedvez a kalcium hasznosulásának. Azonban azzal is számolni kell, hogy a kor előrehaladtával kevesebb D-vitamin képződik a bőrben a napfény hatására. A teljes kiőrlésű pékárukban, hüvelyesekben, élesztőben, májban található B1-vitamin az időskori szellemi hanyatlás lassítása szempontjából lényeges. A kizárólag állati eredetű táplálékokban lévő B12-vitamin, valamint a leveles zöldségekben, gyümölcsökben is megtalálható folát a szervezet megfelelő működéséhez nélkülözhetetlenek, hiányuk vérszegénységet okoz. Az állati eredetű táplálékok fogyasztása ezen kívül az anyagcsere folyamatokhoz szükséges megfelelő vas- és cinkellátottság szempontjából is elengedhetetlen.
A C-vitamin bevitelére is ügyelni kell abban az esetben, ha a hiányos, rossz fogazat miatt az idős ember nem fogyaszt elegendő nyers zöldséget, gyümölcsöt és túlfőzi a pépesíteni szánt zöldségfélét.
Időskorban lényeges szerepet tölt be a szervezet védekező rendszerének támogatója, az E-vitamin, mely nagyobb mennyiségben megtalálható a gabonacsírákban, növényi olajokban, a húsban, májban, tojásban. Kerüljük a túl sok só fogyasztását (a füstölt, tartósított élelmiszereket), mivel növelik a magas vérnyomás és a gyomorrák kifejlődésének kockázatát.
Hogyan fűszerezzünk?
A fűszerek biológiai hatásának idős korban különleges értéke van, mivel ilyenkor az ízérzés is kissé csökkent. A túlzástól mentes fűszerezés (petrezselyemzöld, zellerzöld, kapor, tárkony, kakukkfű, majoránna, bazsalikom stb.), az enyhe savanyítás (főként citrommal, de lehet ecettel is), a gyömbér, a csemegepaprika, stb. megindítják, fokozzák a nyálelválasztást, ezzel elősegítik a rágást, a nyelést, az emésztési folyamatokat. A kesernyés ízű fűszerek szintén étvágyjavítóak.
A szépen megterített asztal, az ízléses tálalás az egyszerű ételeket is vonzóvá, kívánatossá teszi. Ne feledjük azonban, hogy minden étel akkor ízlik a legjobban, ha szeretteinkkel együtt fogyasztjuk el.
2008-10-02 10:37
Forrás: Weborvos
Kapcsolódó cikkek
* Kevesebb evés - lassabb öregedés
* Mit egyél, hogy jobban láss?
* Koleszterinből kevesebb, rostból több
* Az egészségtelen táplálkozás drága az egészségbiztosításnak
2008. október 27., hétfő
Az internetezetés serkenti az idősek agyműködését

Egy vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy nagypapának és nagymamának jót tesz, ha szörföznek az interneten. A kísérlet során internetezők agyműködését vizsgálták, és meglepő eredményre jutottak, azok a középkorú és idősebb felnőttek, akik jól boldogulnak az internet használatával, jobb aktivitást mutatnak az agy döntéshozó és komplex érvelő területein, mint nem internetező társaik.
A kutatás során az is kiderült: az olvasás nem stimulálja olyan mértékben az agy bizonyos területeit, mint az internetezés.
A kutatók 55-78 éves egyéneken végezték vizsgálatukat. A 24 résztvevő egyik fele napi rendszerességgel használta az internetet, míg a másik csoport tagjai legfeljebb havonta interneteztek. A résztvevőknél nem állt fenn ismert neurológiai betegség, és hasonló volt az iskolázottsági szintjük is.
Az olvasás, illetve internetezés alatti agyi aktivitás vizsgálatára a résztvevőknél funkcionális MRI vizsgálatot végeztek, miközben interneten próbáltak megtalálni egy információt, vagy szöveget olvastak.
Az olvasás mindkét oldalon ugyanazokat az agyterületeket stimulálta, de a rendszeresen internetezőknél a keresés kétszer akkora agyterületi aktivációt eredményezett, mint nem internetező társaiknál. Ez különösen igaz volt az agy döntéshozásért, és komplex érvelésért felelős területeire.
„A vizsgálat eredményei bíztatóak, a fejlődő számítógépes technológiák kedvező pszichológiai hatással lehetnek az idősek életére” – fogalmaztak az amerikai szerzők. – „A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy az internetezés olyan agyterületeket is aktivál, amelyek az olvasás során némák maradnak.”
A kutatócsoport szerint minél nagyobb tapasztalata volt az egyes résztvevőknek az internetezés terén, annál nagyobb területen aktiválta a böngészés az agyukat.
Az internetezés egyre jobban terjed minden korcsoportban, de jóval kevesebb idős használja a világhálót napi rendszerességgel, mint a fiatalabb korosztályok.
Ez valamennyire azzal is magyarázható, hogy az idősek nem szoktak hozzá ahhoz, hogy online jussanak hozzá információkhoz, de a szerzők szerint némi gyakorlás után „náluk is hasonló agyi aktiválódást lehet kimutatni”.
Oldalak: 1
Seprődi, B.
InforMed Hírek 6 InforMed
2008-10-26 18:12:18
American Journal of Geriatric Psychiatry.
Átvéve a InforMed Hírek rovatából http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/geriatrics/?article_hid=118420
2008. október 26., vasárnap
Fiatalító életmód-terápiák
Egyes öregedéselméletek szerint bizonyos mennyiségű stressz szükséges a szervezet védekező mechanizmusainak stimulálásához. A stresszre is igaz tehát, hogy kis mértékben gyógyszer, nagy mennyiségben viszont méreg. Talán furcsán hangzik, de lassúbb az öregedés mérsékelt stresszben, mint teljesen stresszmentes körülmények között. Hogyan lehetne „receptre felírni” a fiatalító stresszt a gyilkos stressz helyett?
Szervezetünk túlságosan bonyolult ahhoz, hogy pirulában szedhessük be a napi betevő és életmeghosszabbító enyhe stressz-adagunkat. Az a stressz, ami például szükséges a DNS megfiatalításához, az a szervezetben esetleg túlzott mértékű szabadgyök képződéshez vezethet. Ha viszont az enyhe stresszre, mint általános stimulációra gondolunk, akkor rögtön világos, hogy mit kell tennünk: könnyű mozgás, rendszeres szaunázás, ingerklíma, böjtölés és kellemes szellemi aktivitás, mind-mind ugyanazon a módon hatnak – gyengéd stimulálással.
Diéták
Ismerkedjünk meg elsőként a kalória megszorítás (KM) fogalmával. Kutatási eredmények szerint, az állatok által spontán elfogyasztott mennyiségű táplálék 20–40%-os megszorítása – a szükséges tápanyagok és vitaminok biztosítása mellett – akár 40%-kal is növelheti az élettartamot. A csökkentett kalória-bevitel következményei többek között az alacsonyabb testhőmérséklet és az alacsonyabb inzulin szint, vagyis a hosszú élet három legfontosabb bio-markere közül kettő. A KM-kutatások jelenleg már az emberkísérletek fázisában vannak, melyek Hollandiában egyetemi hallgatók részvételével zajlanak.
A KM élethossz növelő hatását fordítva is értelmezhetjük: lehetséges, hogy az étvágytól függő mennyiségű táplálkozás csökkenti az élettartamot. Egy Hayflick nevű tudós hívta fel a figyelmet arra az egyébként magától értetődő tényre, hogy az állatok normális életében éppen az éhezés, és a korlátozott táplálékbevitel tekinthető természetesnek.
A diétával összefüggésében megjegyezzük, hogy kutatások szerint a szervezet antioxidáns kapacitása emelhető napi 8-10 adag zöldség és gyümölcs elfogyasztásával. Ez a módszer különösen idősebb korban hoz látványos eredményt, mivel késlelteti, vagy akár meg is fordíthatja a kognitív és motoros teljesítmény romlását. Az antioxidánsok közül főként a C-, és E-vitaminnak, valamint a karotinoidoknak tulajdonítanak ilyen hatást.
Fizikai tréning
A rendszeres fizikai tréning (FT) csökkenti az öregedéssel járó izomszövetvesztést, és az olyan idült betegségek kockázatát, mint a magas vérnyomás, szívkoszorúér problémák, nem-inzulin-függő cukorbetegség, szorongásos panaszok, depresszió, agyi funkció csökkenése, alvászavar, ízületi degeneratív betegségek, csontritkulás. Ugyanakkor a nagy erőfeszítéssel végzett tréning fokozza a szabadgyök-képződést, ami felemészti a szervezet saját antioxidáns kapacitást, ezzel hozzájárul a korral járó elhasználódás fokozódásához.
A rendszeres testedzés fontosabb, mint a fogyókúra! A Cooper Intézet vizsgálata szerint a fitt, de túlsúlyos kliensek kevésbé voltak hajlamosak a keringési betegségekre, és tovább éltek, mint az ideális testsúlyú, de nem tornázó páciensek. A tanulmány leszögezi, hogy a kövérség edzett férfiaknál nem fokozza a megbetegedések kockázatát, ezért inkább a rendszeres, nem túl megerőltető fizikai tréninget javasolják az uraknak, mint a koplalást.
A rendszeres tréning további előnye, hogy javítja az immunfunkciót, de csak hosszú távon, és csak a testsúly és az edzettség kimutatható javulása után, ehhez tehát hosszú távú edzésprogramra van szükség.
A kutatókban felmerült, hogy a fizikai tréning számos előnyét – legalábbis részben – a gyulladásokkal szembeni védő funkciója okozhatja. Mindez igaz lehet az öregedés-gátlás céljából végzett rendszeres, de mértékletes edzésre, amely finoman stimulálja a szervezetet. Nem igaz viszont az intenzív tréningre, ami egyrészt túlzott stresszt jelent, másrészt fokozza a gyulladási hajlamot (pl. izomláz, túledzettséggel járó ízületi sérülések), harmadrészt az anyagcsere fokozásával együtt növeli az oxidatív károsodást, pedig idősebb korban épp a szabad gyökök számának szaporítása jelenti a legnagyobb kockázatot.
Dr. Eisler Olga
pszichiáter
www.korkontroll.hu
Átvéve a Paramedicina Magazin október - novemberi Hírleveléből
Szervezetünk túlságosan bonyolult ahhoz, hogy pirulában szedhessük be a napi betevő és életmeghosszabbító enyhe stressz-adagunkat. Az a stressz, ami például szükséges a DNS megfiatalításához, az a szervezetben esetleg túlzott mértékű szabadgyök képződéshez vezethet. Ha viszont az enyhe stresszre, mint általános stimulációra gondolunk, akkor rögtön világos, hogy mit kell tennünk: könnyű mozgás, rendszeres szaunázás, ingerklíma, böjtölés és kellemes szellemi aktivitás, mind-mind ugyanazon a módon hatnak – gyengéd stimulálással.
Diéták
Ismerkedjünk meg elsőként a kalória megszorítás (KM) fogalmával. Kutatási eredmények szerint, az állatok által spontán elfogyasztott mennyiségű táplálék 20–40%-os megszorítása – a szükséges tápanyagok és vitaminok biztosítása mellett – akár 40%-kal is növelheti az élettartamot. A csökkentett kalória-bevitel következményei többek között az alacsonyabb testhőmérséklet és az alacsonyabb inzulin szint, vagyis a hosszú élet három legfontosabb bio-markere közül kettő. A KM-kutatások jelenleg már az emberkísérletek fázisában vannak, melyek Hollandiában egyetemi hallgatók részvételével zajlanak.
A KM élethossz növelő hatását fordítva is értelmezhetjük: lehetséges, hogy az étvágytól függő mennyiségű táplálkozás csökkenti az élettartamot. Egy Hayflick nevű tudós hívta fel a figyelmet arra az egyébként magától értetődő tényre, hogy az állatok normális életében éppen az éhezés, és a korlátozott táplálékbevitel tekinthető természetesnek.
A diétával összefüggésében megjegyezzük, hogy kutatások szerint a szervezet antioxidáns kapacitása emelhető napi 8-10 adag zöldség és gyümölcs elfogyasztásával. Ez a módszer különösen idősebb korban hoz látványos eredményt, mivel késlelteti, vagy akár meg is fordíthatja a kognitív és motoros teljesítmény romlását. Az antioxidánsok közül főként a C-, és E-vitaminnak, valamint a karotinoidoknak tulajdonítanak ilyen hatást.
Fizikai tréning
A rendszeres fizikai tréning (FT) csökkenti az öregedéssel járó izomszövetvesztést, és az olyan idült betegségek kockázatát, mint a magas vérnyomás, szívkoszorúér problémák, nem-inzulin-függő cukorbetegség, szorongásos panaszok, depresszió, agyi funkció csökkenése, alvászavar, ízületi degeneratív betegségek, csontritkulás. Ugyanakkor a nagy erőfeszítéssel végzett tréning fokozza a szabadgyök-képződést, ami felemészti a szervezet saját antioxidáns kapacitást, ezzel hozzájárul a korral járó elhasználódás fokozódásához.
A rendszeres testedzés fontosabb, mint a fogyókúra! A Cooper Intézet vizsgálata szerint a fitt, de túlsúlyos kliensek kevésbé voltak hajlamosak a keringési betegségekre, és tovább éltek, mint az ideális testsúlyú, de nem tornázó páciensek. A tanulmány leszögezi, hogy a kövérség edzett férfiaknál nem fokozza a megbetegedések kockázatát, ezért inkább a rendszeres, nem túl megerőltető fizikai tréninget javasolják az uraknak, mint a koplalást.
A rendszeres tréning további előnye, hogy javítja az immunfunkciót, de csak hosszú távon, és csak a testsúly és az edzettség kimutatható javulása után, ehhez tehát hosszú távú edzésprogramra van szükség.
A kutatókban felmerült, hogy a fizikai tréning számos előnyét – legalábbis részben – a gyulladásokkal szembeni védő funkciója okozhatja. Mindez igaz lehet az öregedés-gátlás céljából végzett rendszeres, de mértékletes edzésre, amely finoman stimulálja a szervezetet. Nem igaz viszont az intenzív tréningre, ami egyrészt túlzott stresszt jelent, másrészt fokozza a gyulladási hajlamot (pl. izomláz, túledzettséggel járó ízületi sérülések), harmadrészt az anyagcsere fokozásával együtt növeli az oxidatív károsodást, pedig idősebb korban épp a szabad gyökök számának szaporítása jelenti a legnagyobb kockázatot.
Dr. Eisler Olga
pszichiáter
www.korkontroll.hu
Átvéve a Paramedicina Magazin október - novemberi Hírleveléből
2008. szeptember 4., csütörtök
2008. augusztus 13., szerda
Ageless - idősödést gátló kozmetikum az USA- ból.
Szeptember 1. én hoznak forgalomba az Egyesült Államokban egy idősödést gátló kozmetikumot. Klikkelj ide és megtudod miről is van szó: http://missbagoly.rejuvenatetour.com/?SOURCE=ABC
2008. július 17., csütörtök
2008. június 22., vasárnap
A hosszú élet táplálkozási titkai - Boros Szilviától

Mi a hosszú élet titka? Konzerválható a fiatalság? Leginkább rajtunk múlik, senki máson.
Az öregedés elkerülhetetlen következményei (ráncok, memóriacsökkenés, szív- és érrendszeri betegségek, csontritkulás, daganatos betegségek) ugyanis nem pusztán a genetikán múlnak, hanem nagy részben az életstíluson, életmódon. Az alábbiakban bemutatjuk a korkontroll-táplálkozás legfontosabb receptjeit.
Növeljük a vitaminbevitelt
Az életkor előrehaladtával a szervezet táplálékhasznosítása csökken, ami azt jelenti, hogy az elfogyasztott ételekben rejlő vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek kisebb mértékben szívódnak fel. Például a D-vitamint a szervezet a napfény hatására állítja elő. 70 éves korra a test ezen képessége 40%-ra csökken. Szükség van tehát a D-vitamin fokozott bevitelére. A B-vitaminiszükséglet szintén nő az életkor előrehaladásával. Három B-vitamin-típus: folsav, B12-vitamin és B6-vitamin szükséges a homocisztein-szint megfelelően alacsony szinten tartásáért a vérben. A homocisztein emelkedése számos kedvezőtlen változást hoz létre, pl. a memória romlását, szív- és érrendszeri betegségek kialakulására való hajlamot (European Journal of Pediatrics. 1998.)
Szükséges tehát a B6-vitamin-bevitelt 2 mg-ról 5 mg-ra, a B12-bevitelt 2 mikrogrammról 10 mikrogrammra emelni az évek során. A javasolt folsavbevitel 400 mikrogramm. Különösen nőknél nagyon fontos a csontritkulás megelőzése, amelynek egyik alappillére a kellő mennyiségű kalcium bevitele. Míg fiatal felnőtt (fogamzóképes) korban 800 mg a javasolt bevitel, a menopauzához érve ezt 1200 mg-ra ajánlott emelni. HRT (hormonkiegészítő terápia) mellett 1000-1200 mg, míg annak hiányában 1200-1500 mg a megfelelő napi mennyiség.

A gyümölcsök, zöldségek mágikus "anti-aging" hatásai
Számos vizsgálat eredménye bizonyította, hogy a bőséges gyümölcs-, zöldségfogyasztás nagy mértékben csökkenti a betegségek kialakulásának rizikóját, energikusabbak leszünk, és az elhízás veszélye is csökken. Minek tulajdonítható ez a sok kedvező hatás? Az alábbiakból kiderül:
* Az avokádó, olívabogyó és kókusz kivételével a zöldségek, gyümölcsök nem tartalmaznak vérnyomásemelő hatású nátriumot , a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját fokozó koleszterint, és csak elenyésző mennyiségben tartalmaznak zsírt, mely magas kalóriatartalma miatt kerülendő.
* Gazdag rostforrást képviselnek: Napi nyolc adag zöldség és gyümölcs megközelítőleg 27 g rostot tartalmaz, ami megfelel a napi ajánlott mennyiségnek (25-35 g). A rostdús ételek számos, életkorral összefüggő betegség megelőzésében kapnak kulcsszerepet, amelyek a következők: cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és daganatos betegségek. A rostdús élelmiszerek emellett kevés kalóriát tartalmaznak, és telítettségérzést okoznak, ezért a fogyni vágyók étkezésének nélkülözhetetlen elemei.
* A friss gyümölcsök, zöldségek legtöbbje kiváló komplex vitamin- és ásványianyag-forrás: van bennük kalcium, vas, magnézium, C-vitamin, béta karotin, folsav, kálium.
Az amerikai Rákkutató Intézet állásfoglalása szerint javasolt naponta öt adag gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani. Vizsgálataik bizonyították, hogy minél többet eszünk ezekből, annál tovább maradunk egészségesek. Hogyan érhetjük el a leghatékonyabb vitaminbevitelt? Oly módon, hogy reggelire, ebédre és vacsorára is két-két adag zöldség kerül az asztalra (pl. egy paprika és egy paradicsom reggelire, brokkolileves és uborkasaláta ebédre, friss vegyes saláta vacsorára), emellett pedig elfogyasztunk pl. két almát délelőtt, két barackot délután.
Töltődjünk antioxidánsokkal
A zöldségek és gyümölcsök a hosszú élet titkának egyik aranyfokozatú alkotórészét antioxidánsoknak nevezzük. Ide tartozik a C- és az E-vitamin, valamint a béta-karotin. Ezen vitaminok a mérgező szabadgyökök befogását végzik a sejteken belül, illetve azokon kívül.
Az antioxidánsokban gazdag étkezés még csírájában elfojtja a rosszindulatú daganatok és egyéb betegségek kifejlődését. Stimulálják az immunrendszert, védelmezik az idegrendszert, ezáltal akadályozzák a memóriacsökkenést. A Harvard Orvostudományi Egyetem 1993-as kutatási eredményei igazolták, hogy a két éven át alkalmazott napi 100 NE E-vitamin-pótlás 40%-kal csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Az amerikai Rákkutató Intézet folyóiratában nemrég megjelent közlemény szerint bizonyítottá vált, hogy a C- és E-vitamin-kiegészítés csökkentette a prosztatadaganat kialakulásának rizikóját.
Gyakoroljuk a kalóriakorlátozást
A jó egészség tovább szolgál, ha csökkentjük a felesleges kalóriabevitelt. Emlősállatokon végzett vizsgálatok eredményei szerint az energiabevitel korlátozása jelentős mértékben növelte az élettartamot, emellett kisebb arányban jelentkeztek az alábbi betegségek: szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, cukorbetegség, daganatos betegségek, memóriahanyatlás, immunrendszeri gyengeség.
Nem arról van szó, hogy alultáplálttá kell válni, hanem csupán arról, hogy a cukros, édes ételek, péksütemények, tészta- és kenyérfélék, fagylaltok helyett fogyasszunk zöldséget, gyümölcsöt, olajos magokat, kevés teljes kiőrlésű kenyeret, tejterméket, joghurtot.
A jótékony zsiradék
Végül, de nem utolsó sorban említést kell tenni a halakban rejlő zsiradék - omega-zsírsav - jótékony betegségmegelőző szerepéről. A halban és "tengeri herkentyűkben", lenmagban, makadámiadióban rejlő, többszörösen telítetlen zsírsavféleség, amelyet n-3 nak jelölünk, számos tudományos vizsgálat tanúsága szerint rendkívül erős immunrendszer-stimuláló, depressziócsökkentő, szív- és érrendszeri betegségek és rákos folyamatok rizikóját minimalizáló hatással rendelkezik. A Barcelona Orvostudományi Egyetem vizsgálatai szerint a "halimádók" körében lényegesen kevesebb volt a vastagbél, a nyelőcső, a gyomor és a hasnyálmirigy rosszindulatú betegségeinek előfordulási gyakorisága. Már kis mennyiségű hal elfogyasztása elegendő a gyomor-béltraktus védelmének biztosításához, mivel az omega-3 zsírsav képes a tumornövekedést gátolni. Jóllehet a daganatos betegségek között progresszivitás tekintetében is nagy különbségek rejlenek, a genetikai tényezők és egyéb életmódbeli negatív tényezők szintén közömbösíthetik a halolaj jótékony hatását.
A közlemény a www.50plusz.hu Web oldalon megjelnet közleményből való átvétel. http://www.50plusz.hu/articles/A_hosszu_elet_taplalkozasi_titkai?aid=20060928161153
2008. április 3., csütörtök
Hálózatépítés I.
Kedves Barátaim,
Itt most kivételesen egymás után két üzletépítésről szoló videoklipet ajánlok megnézésre, meghallgatásra.
Üdvözlettel,
Zalatnai Klári
Itt most kivételesen egymás után két üzletépítésről szoló videoklipet ajánlok megnézésre, meghallgatásra.
Üdvözlettel,
Zalatnai Klári
2008. március 30., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

